🌸 Mikor váltam láthatatlanná mint nő? Ez a kérdés az elmúlt hetekbe több esetben felmerült. Konzultáció során többen beszámoltatok arról, hogy az anyaság teljesen felemészt benneteket...

📌 FONTOS beszélni erről, mert ennek nem kell így lenni. Egy nő nem szűnik meg nő lenni attól, hogy feleség, hogy anya vagy nagymama lesz.

👠 A nőiesség nem korhoz kötött, és nem veszik el attól, hogy évtizedek óta másokat szolgál. Mindenkinek joga van újra kapcsolódni önmagához – a szépségéhez, az öröméhez, a vágyaihoz.

👩 ... és soha nem késő újrakezdeni...
Akár 60 évesen is. Egy piros ruha, egy repülőjegy – lehet a kezdete egy új önmagadhoz ... aki újra mosolyog, aki ragyog.


A napokban írok egy posztot erről... a mai napra ezt a történetet hoztam nektek ... ELGONDOLKODTATÓ!


"Hatvanadik születésnapomon piros ruhát vettem fel. Csak néhány kedves szóra vágytam. De az ő hideg megjegyzése könnyeket csalt a szemembe.

👗 Úgy készültem erre a napra, mint egy fiatal lány a szalagavatóra. Már egy hónappal előtte kiválasztottam a ruhát — elegáns, piros, lágy redőkkel, térd alá érő. Nem volt kihívó, de feltűnő. Évek óta nem viseltem élénk színeket. 🧚🏻‍♀️ Ezúttal élni akartam. Nő lenni. Nem csak nagymama vagy háziasszony.

✨👠🌸 Fodrászt hívtam, stylistot rendeltem haza, és a kedvenc parfümömet fújtam magamra — azt, amit valaha ő ajándékozott nekem. Az asztal már majdnem meg volt terítve, jazz szólt halkan, a vázában vörös rózsák illatoztak.

✨ A levegő tele volt várakozással. Belépett az előszobába, nehézkesen levette a cipőjét, rám nézett és ezt mondta:

— „Hova készülsz ebben a szerelésben? Ez nem egy színpad. Ebben a korban ez nevetséges.”
Megdermedtem a nappali közepén, mosolyom megfagyott.
— „Azt hittem… jól nézek ki,” suttogtam.
Lenézően horkantott, és szó nélkül elment mellettem. Nem ölelt meg. Nem csókolt meg.

Bementem a fürdőszobába és sírtam. A szempillaspirálom lefolyt. Hatvan éves vagyok.

😌 Nem ajándékokra vágytam — csak egy kis melegségre. Egy pillantásra, ami azt mondja: „Még mindig az enyém vagy.”

😌 De a szemében csak közöny volt. Mintha nem is én lettem volna ott, csak egy bútor.

😌 Negyven éve vagyunk együtt. Gyerekek, hitelek, betegségek — mindig mellette álltam. Ritkán volt gyengéd, de én mindig fáradtsággal magyaráztam. Hittem benne, hogy az idő majd mindent megváltoztat.

😌 De az évek múltak, és én egyre láthatatlanabb lettem.

⚓️ Azon az estén megértettem — már nincs mire várni. Letöröltem a könnyeimet, felvettem egy szürke pulóvert és farmert. Meggyújtottam a gyertyákat. Az unokák nevettek, a gyerekek úgy tettek, mintha semmit sem vennének észre. A szívem — üres pohárként kongott.

💧 Késő este, amikor már mindenki elment, a mosogatónál álltam, ő pedig a kanapén feküdt és focit nézett.

— „Még csak boldog születésnapot sem kívántál…” — mondtam halkan.
— „Vettem neked egy mixert. Mit akarsz még?” — válaszolta anélkül, hogy rám nézett volna.
— „Talán… valami mást…” — mosolyogtam csak a szememmel, aztán lefeküdtem.

Másnap reggel korán keltem. A konyhaasztalon egy cetli: „Anyunál vagyok. Este jövök.”

👗👠 Felálltam. Újra felvettem azt a piros ruhát. A tükörbe néztem — és megláttam őt. A nőt, akit rég elvesztettem. Élő volt. Gyönyörű.

☕ Készítettem magamnak egy kávét,
🌍 megnyitottam a laptopot,
✈️ és elkezdtem olaszországi utat keresni.

Miért is ne❓

✨ Nem vagyok öreg. Szabad vagyok. És többet érdemlek, mint egy mixer és a csend." Forrás: Életfája



Kriszti 🌸
Női mentor
Női & gyerek coaching
Munka-magánélet egyensúly szakértő
💎 ANYA BALANCE csomag
Honlap: www.testlelekszellem.com
........................
🎯 👠☯️Csatlakozz a Boldog Anya, Boldog Nő csoporthoz! ⬇️
https://www.facebook.com/groups/1087376779308097

✨☯️Megújuló csomag nőknek, anyáknak csak most májusban⬇️
https://www.facebook.com/photo/?fbid=3211870828954202